Jóga
A jóga a testgyakorlatai révén segít a helyes testtartás kialakításában, a megfelelő izmok és ízületek nyújtásában és erősítésében. A különféle légző gyakorlatok, a ritmikus légzés oldják a stresszt és segítik a koncentrációt. A jóga egy holisztikus rendszer, nem csupán test és légző gyakorlatok sorozata, hiszen gyakorláskor figyelmünket a testünkre, légzésünkre irányítjuk, ami segít elcsendesíteni az elmét, az elme folyamatos „duruzsolását”, és ez elvezet egy meditációs állapothoz, majd a fizikai és mentális gyógyuláshoz.
De mi mindent jelent még a jóga?
A jógának többféle jelentése is van, így a jóga egyesülést (önmagunkkal), egységet is jelent, tehát gyakorlatai révén megfigyeljük magunkat, megismerjük igazi önmagunkat és magunkon keresztül a világot. E tiszta megismerés úgy lehetséges, hogy a figyelmünket igába fogjuk, elménket megregulázzuk és a folyamatos gondolatáramlást lelassítjuk, majd megállítjuk.
Így teremtjük meg magunkban a csendet, a kiegyensúlyozottságot, a harmóniát. Az egyensúly megtalálására utal a Hatha kifejezés is, mivel a Hatha szóban a Ha szó napot jelent, a Tha pedig holdat. A nap és a hold, a yang és a yin az energiát szimbolizálják. Mindkét energia egymás ellentéte, mégis egymást állandóan kiegészítve törekszenek az egyensúly állapot elérésére.
Stúdiónkban több féle jóga foglalkozás közül választhatsz, melyekről bővebben az almenükre kattintva olvashatsz.
Még egy nagyon fontos dolog, melyet Szvámi Véda Bhárati ‘A Hatha jóga filozófiája’ könyvéből idézek:
„Egyetlen jógatudomány létezik. Éppúgy, ahogyan az orvostudomány különböző szakterületei nem osztódnak orvostudományokra, a jóga különböző szakterületei sem hozzák létre a jógák sokaságát.”
– Arial jóga – Hatha jóga (kezdő) – Kundalini jóga – Power vinyasa jóga – Gerincjóga – Gyerek jóga – Kismama jóga
Jóga óra típusaink
1. Jáma: erkölcsi elvetés elvei, egyetemes erkölcsi parancsolatok azaz ’ Mit ne tegyünk?’ – Ahimsza: nem ártás – Szatja: igazsághoz való hűség – Asztéja: nem lopás – Brahmacsarija: mértékletesség – Aparigraha: kapzsiságtól való tartózkodás 2. Nijáma: erkölcsi elfogadás elvei, azaz ’ Mit tegyünk?’ – Szaucsa: testi, lelki, mentális tisztaság – Szamtosa: megelégedettség – Tapasz: belső tűz – Szvadhyaya: folyamatos önképzés, tanulás – Isvara pranidhana: Isteni állapot, átszellemültség, megérkezés a jelenbe 3. Ászanák: A testgyakorlatok által a test egészségessé, mozgékonnyá, tudatossá tétele, az érzékek fejlesztése. A testben áramló energiák szabályozása (vérkeringés serkentése, szív erősítése, vérnyomás szabályozása, izomtömeg növelése, ízületek mozgásterjedelmének növelése) 4. Pránajáma: A légzés ellenőrzése, irányítása, melynek célja az életerő ápolása. 5. Pratjahara: Az érzékszervek lezárása a külső ingerek elöl, a kontemplációtól a koncentrációig tartó folyamat. 6. Dharana: Koncentráció, a figyelem egyetlen tárgyra való irányításának képessége. Az ingerek közül egyet kiválasztasz és átfogod teljes figyelmeddel. (pl. légzést) 7. Dhjana: Meditáció, melyben a koncentráció kiteljesedik, tökéletesedik. Megváltozik a tér és időérzékelés, mély, éber állapot. A meditáló és a meditáció tárgya közötti azonosságérzet felismerése. 8. Szamadhi: A belső béke elérése, az abszolútummal való összeolvadás. Ebben a transzhoz hasonló állapotban a gondolatok csapongása megszűnik, a jógi képessé válik tudatának tökéletes irányítására, és elnyeri a belső békét. A jóga 8 ága
Jáma: erkölcsi elvetés elvei, egyetemes erkölcsi parancsolatok azaz „Mit ne tegyünk?” Ahimsza: A nem ártás elve, ami arra utal, hogy a jógi tartózkodik minden fajta erőszaktól, szándékosan nem bánt senkit, nem okoz fájdalmat másoknak és tisztel minden eleven lényt. Nem árt senkinek sem szóval, sem tettel és gondolattal sem. A nem ártás elve azt is magába foglalja, hogy magunknak sem ártunk, magunkat sem bántjuk. Törődünk a testünkkel, a jógagyakorlatok végzésekor nem erőltetjük a mozgást, figyeljük testünk jelzéseit. Szatja: A kifejezés igazságot, hitelességet jelent, gondolkodásunk és szándékaink őszinteségének elvét foglalja magába. A hazugság kerülésének megtartása fontos gondolatainkban, szavainkban és tetteinkben. Az igaz ember nem fél, meri felvállalni magát olyannak amilyen, nincs takargatni valója és szabadabban élheti az életét. Asztéja: Szó szerint nem lopást jelent, és arra szólít fel, hogy kerüljük a mohóságot, a kapzsiságot és az érzéki vágyakat. Féken kell tartani a birtoklási vágyunkat, nem szabad olyasmi után sóvárognunk ami nem a miénk. Ha valaki megelégedett, mentes a vágyaktól, nincs szüksége eltulajdonított javakra. Brahmacsarija: A kifejezés a mértékletességet, megelégedettséget jelenti, az érzéki vágyaink, szenvedélyeink beteljesítésében való mértékletességként értelmezhető. Hozzá tartozik a szexuális partner gondos megválasztása, és a követelmény hogy nemi életünk a szereteten alapuljon, kerülve a szexuális kalandokat és kihívást. A hangsúly nem csak a testen van, mivel a mértékletesség a beszéd és a tudat önmegtartóztatására is vonatkozik. Az önmarcangoló gondolatok is szétforgácsolják erőinket. Aparigraha: A mohóság, a kapzsiság, a gyűjtögetéstől való tartózkodás fejeződik ki ebben a fogalomban, amely arra szólít fel minket hogy a valódi szükségleteinket válasszuk el a hamis vágyaktól. Az anyagi javak hajszolása nem nyújt tartós boldogságot, mivel újabb vágyakat gerjeszt. Életünk sikerét inkább azon mérjük le, hogy kik vagyunk, ne pedig azon, hogy ilyen javakat birtoklunk. Szoros párhuzam van az asztéja (nem lopás) és a brahmacsarija (megelégedettség) elvével, hiszen ha nem veszek el többet a természetből, mint amire éppen szükségem van és megelégedett vagyok, az egyértelműen eredményezi a nem gyűjtögetés erényét.Jáma Elvek
Nijáma: erkölcsi elfogadás elvei, azaz „Mit tegyünk?” Szaucsa: A fogalom tisztaságot jelent, külsőkön és környezetünkön kívül a szavainkra, beszédünkre és elfogyasztott ételeinkre is vonatkozik. Azzal a tudattal fogyasszuk ételeinket, hogy minden morzsával erőhöz jutunk. Szamtosa: A megelégedettség előírása lehetőséget nyújt számunkra, hogy megbecsüljük, amink van, nem érezzük semminek sem a hiányát, tehát nézzük a helyzetek jó oldalát és szokjunk le a panaszkodásról. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a megelégedettség mögé bújva azért fogadunk el egy kedvezőtlen helyzetet, mert el akarjuk kerülni a változással együtt járó erőfeszítéseket. Tapasz: A gyakorlásban és a mindennapi életben egyaránt meg kell fogalmaznunk azokat a célokat, amelyeket szem előtt tartva újra és újra erőt merítünk. A kifejezés jelentése „ég, éget”, tehát érezzük azt a belső tüzet, ami a jógagyakorlásra és a hivatásunk gyakorlása felé irányít. A tapasz is fegyelmet, önuralmat és kitartást követel. Szvadhyaya: Lényege az önképzés, a folyamatos tudásszerzés, tanulmányozás. Fontos önmagunk tanulmányozása, önmegfigyelése, melynek köszönhetően megismerjük saját énünket. Ez nem egyszerű ismeretszerzés televízióból, újságból, másoktól, hanem a saját tapasztalatszerzésünkre alapuló megismerés. Isvara pranidhana: Ez az előírás emlékeztet rá, hogy létezik egy magasabb erő, mely mindig ott van körülöttünk és bennünk és ez a tudás értelmet ad életünknek. A jógaszövegek egyetlen istenséget sem neveznek meg nyíltan, ránk hagyják, hogy melyiket tiszteljük. Sokan vannak, akik nem valamely istenséget választanak tiszteletük tárgyául, hanem egy eszmét.Nijáma Elvek
További információ a jógáról.
